Elöre kell bocsátani: Lang ur az
Iskolabizottsággal ellentétben az Európai-Magyar Gimnáziumot mint egy "Kelet- és
Középeurópai" jellegü intézményt látja. Számára a magyarság eleme egy a sok
elem közül. Ezzel a felfogással Lang ur nagyrészt az Iskolabizottság szervezeti
okmányával és az Európai-Magyar Gimnázium felfogásával ellentétben áll.
Hogy mennyire van szükség egy ilyen "Kelet- és Középeurópai" gimnáziumra,
azt az Iskolabizottság nem tudja megitélni. Azonban a Magyar Iskolabizottság nem tud
és nem is akar saját szervezeti okmányával, saját célkitüzéseivel és
értékrendjével és a Gimnázium régi tradiciójával ellentétesen cselekedni
és a Gimnázium ilyen elégtelen módon körülirt átalakitási konceptusába
beleegyezni. weiter ...
HEINZ LANG: Elöre kell bocsátanom (Heinz Lang): Pontosan
az itt elöhozott diszkussziót akartam 1997 pünkösd és 1998 év eleje között az
összes résztvevövel (az akkori Kurin igazgatóval kezdve Biró igazgatóhelyettesen
keresztül egészen Raum tanárig) folytatni, ami nem sikerült, mert azt azok nem
akarták, ehelyett 1997/98-ban állandóan csak azokat a megalapozatlan
kijelentéseket lehetett hallani, miszerint a Magyar Állam anyagilag nagymértékben és
"mentö akarattal" támogatást kiván nyujtani. Igy ezt a konceptust, (a német Belügyminisztérium Zeitelmann
államtitkárának felszólitására, akivel a kapcsolatot Hermann Fellner volt parlamenti
képviselö teremtette meg), a gondolatokat és a perspektivát egyedül kellett
megfogalmazzam, legépeljem, layoutot elkészitenem és saját költségemen magas
példányszámban kinyomtatnom. Ez
valamennyire meglep engem, hogy az Iskolabizottság honlapján hirtelen (1988, a legelsö
megjelenése óta elöször) az én konceptusomra gondol. Ez a
késöi felfigyelés az én gondolataimra csak azért történt, hogy ezzel
igazolható legyen egy öszeesküvési teória, miszerint én az iskola MAGYAR ELEMÉT meg
akarom szüntetni?
Idöben én utánam - és az én elveimet a kezében
tartva - Kurin igazgató egy saját elképzelést irt le, amelyet erösen meghatározott
az Iskolabizottság szelleme. De azt meg kell állapitani, hogy az Iskolabizottság vagy
exilmagyarok által dominált iskolát nem vázolt fel Kurin sem. Ezt 1998 és 2000
között senki sem követelte, mert mindenki tisztában volt azzal, hogy 1992 és
2000 között nyolc év idö állt arra rendelkezésre, az iskola konceptusát uj irányba
orientálni. Az iskola vezetösége idöben lett értesitve a megszünö állami
támogatásról. Az iskola akkori vezetöje Szalay András, Kurin elödje, -
felismerte ugyan a cselekvési kényszer szükségességét, azonban nagyon csunya módon,
az akkori igazgatóhelyettesnö Biró
Gabriella erös közre- müködésével, el lett
távolitva hivatalából.
Az én konzeptusomhoz a következöket kell tudni: a cél
az volt, hogy a német Belügy- minisztérium háborút követö terhek keretén belül
kiutalt és ekkor leállitott átutalásai helyett a Külügyminisztériumtól uj
támogatási lehetöségeket, Brüsszelböl vagy máshonnan ujabb támogatást
szerezzünk. Innen származik a kifejezés "Közép- és Keleteurópa" a
"Magyar" kifejezés helyett. Aki az illusztrált konceptust a kezébe kapta és
aki azt konzekvensen átolvasta, felismerte akkor és felismeri ma is, hogy az
egyértelmü irányzat és a szükség- szerü partnerkapcsolat Magyarország felé
orientálódott. Idézet a munkámból: "A Magyar Nemzet a nemzetek
közeledésében több szempontból is kulcsszerepet kaphat"
A konceptus távolabbi célja az volt, hogy a járást
és Kastl vezetöségét feladatára emlékeztetni, és a katolikus püspök jóindulatát
elnyerni. Ez egy fáradtságos út volt, mert még 1999-ben is a felelösséget hordozók,
a polgármestertöl a járáselnökön keresztül egészen a Kultusz- minisztériumig
mindenki arról volt meggyözödve, hogy az iskola tovább már nem tartható fent.
Elsö reménysugarak ugyan megjelentek Kraus Rudolf
államtitkár, parlamenti képviselö "megváltozott magatartásán" keresztül,
további motivációt kaptam Fellner Hermann érdeklödése folytán, aki a cél
érdekében Budapesten a legföbb helyen folytatott tárgyalást. De ujra és ujra voltak
csalódások is. Egy alkalommal,
amikor a megyei elnök nem akart anyagi támogatást adni az Európai-Magyar
Gimnáziumnak, akkor kellemetlen cselekedetre
kényszerültem ugy hogy mint megyei tanácsos frakcióm és más megyei frakciók ellen
kellett hogy szavazzak. A járási elnök meggyözödését ujra felébreszteni és a
Kastl polgármester támogatását megnyerni akkor sikerült csupán, amikor Gauer Stefant
meggyöztem arról, hogy vállalja el ezt az iskolát és legyen ö az üzletvezetö. Az
ö személye volt az, mivel ö ismert és becsült volt a Kultusz-minisztériumban, hogy a
müncheni központ 300.000 márkás támogatásba egyezett bele, melyet a bölcs szülöi tanács kitartóan be is
hajtott.
Az iskola megmentése, amely most egy pár
iskolabizottsági tag és tanár által ujra veszélybe kerül, a járási elnök és a
polgármester aktivitásának köszönhetö, melyet a jótékonycélú KFT-be való
belépésükkel tettek hitelessé. Ez a positiv irányú aktivitás az 1999-es évi
megyeházi gyülésen is kifejezésre jutott, amelyre a járási elnök az Amberg-i és
Sulzbach-i gimnáziumok igazgatóját meghivta.
Más szavakkal: egy olyan idöben, amikor a tanárok és
a politika körében depreszió uralkodik, az én ötleteim (gazdasági gimnázium,
szakföiskola Hof-ban, nyelvkurzusok, stb.) brainstorming és internet-kutatás
eredményei voltak. Az embernek szabad ill. kell ilyen és hasonló meggondolásokat
utjára inditani, azonban ezek nem tartoztak ill. tartoznak mindenáron a kidolgozott
konceptushoz.
És még egyszer: Mint Kastl-i kommunálpolitikus
nyugodtan élnék egy iskolával volt exil-magyar diáksággal, ha ez a csoport a
jelenlegi ca. 90 diák helyett egészen 250-es létszámra növekedne és ezen kivül a
támogatási pénzekröl le tudna mondani. Csakhogy EBBEN NEM TUDOK HINNI, ezért az
iskola fenntartásához legalább - a volt exilmagyarok mellett (jelenleg 88) az original
németek (jelenleg 40) mellett még szükség van az original, magyarországi magyarokra
is (jelenleg 60).
Amennyiben ezekben a dolgokban igazam van, és ezért az
"exilmagyarok által dominált" Iskolabizottságnak partnerre van szüksége,
akkor ezt a partner annak megfelelöen is kell kezelnie, és nem várhatja el, hogy ez a
partner saját igények és saját profil nélkül a volt exil-magyarok definicióinak
térdet hajt, még azt is hozzátéve, hogy ez az Iskolabizottság már többször is az
iskolát a szakadék szélére manöverezte és az igazgatókat gyakrabban váltotta, mint
ahogyan a diákok változtak. Csak Biróné volt és marad ebben a dologban egészen
elöl, mint igazgatóhelyettesnö vagy mint üzemi megbizott, vagy mint mindkettö.
És mégegyszer: sem a Magyar Köztársaság, sem
a Bajor Állam nem akarnak egy ilyes iskolai profil számára támogatási pénzeket
rendelkezésre bocsátani. Amennyiben akarja az ember ezeket a partnereket és a
támogató pénzeiket, akkor nem lehet tetszés szerint, ez azt jelenti, az ö akaratuk
ellenére személyi politikát folytatni. (némez / deutscheVersion)